toborzó
2007. október 09. írta: obsidian1

toborzó

Éppen katona voltam, amikor először olvastam ezt a verset, és akkor nagy hatással volt rám, talán a helyzetem miatt is. Cinikus vénemberként ma már semmiért nem tudok igazán lelkesedni, de ez talán emlékeztet akkori önmagamra.

toborzó

 

 

míg gondolkodtok szóba álljatok-e velünk

ismertetem a játékszabályokat

ebbe a partiba bárki beszállhat

nincs tagdíj értekezlet

egyenruhát a berukkolás után nem osztunk

nincs tanrend tematika

alapfok középfok felsőfok beosztott felettes

úgy élnek majd a nemzedékek egymás mellett

mint a dzsungel növényei

nagykorúsítás nyugdíjazás névsorolvasás népszámlálás nélkül

nem köpjük le a tízparancsolatot

mint azt programadó költőnk proponálja rímekre vadászva

csak épp’ keveselljük s nem nevezzük parancsolatoknak

megtanuljuk a mikroszkóp használatát

mert arra gyanakszunk

annyi a sejtek arca ahány az embereké

mindenki megkapja a maga reflektorát

nem vájkálunk mint a pszichoanalízisben

eltemetjük a korszerű vallatást

s nem árulok el titkot ha megemlítem

módszereink között nem szerepel az erőszakos agitáció

nem bosszuljuk meg valós és vélt sérelmeinket

mert tudjuk törékeny életeket nemzünk

s a bosszú-láncreakció affinitásukba harap

nem sóhajtozunk régi dicsősségről

s nem áhítunk helyette újat

a hősöket megkérjük az úttesten óvatosan haladjanak

a riadtakat pedig feddésben részesítjük ha istenítik őket

állatot a háznál mindenki tarthat

cselédet bejárónőt társalkodónőt komornát mellőzni kéretik

szólamokat az egyenlőségről

képzőművészek plakátra nem terveznek

mert bizonyítást nyert

hogy bármely két tenyér egymásba illeszthető

felesleges beszélni róla

a megspórolt pénzen vadászfegyvereket veszünk

hátha egyszer lelőjük a rákot

lehet hogy halálunkig nem borotválkozunk

fejvadászt köztünk mégse találtok

de csak gondolkodjatok szóba álljatok-e velünk

ismertettem a játékszabályokat

ismétlem ebbe a partiba bárki beszállhat

 

 

 

                                                            (Kertész Péter)

Éppen katona voltam, amikor először olvastam ezt a verset, és akkor nagy hatással volt rám, talán a helyzetem miatt is. Cinikus vénemberként ma már semmiért nem tudok igazán lelkesedni, de ez talán emlékeztet akkori önmagamra.

A bejegyzés trackback címe:

https://zsolt51.blog.hu/api/trackback/id/tr318229548

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

12115 2007.10.09. 20:17:59

:) a zene is különleges :)

éva 2007.10.09. 22:47:15

Beszállok!!!!

11229 2007.10.10. 09:45:11

A zene Youssou N'Dour. Éva, örülök, hogy tudsz még lelkesedni.

éva 2007.10.11. 22:42:43

Lelkesedni? Hát hogyne, ha van miért!!

11229 2007.10.12. 10:30:17

Van miért?

éva 2007.10.13. 16:28:04

Valami hasonló világba gondolkodás nélkül belevetném magam!

11229 2007.10.15. 12:25:56

Jó lenne hinni, hogy megvalósítható valami hasonló világ.
süti beállítások módosítása