Találtam egy képet.
Találtam egy képet.
Nem tudom, hogyan került hozzám, de arra pontosan emlékszem mikor és miért készült. A pontos dátumot nem tudom, ha nagyon kellene, utána tudnék nézni, valamikor 1985. április végén.
Az esemény: nevezés a VIT-vágta vetélkedőre. Ez úgy működött, hogy össze kellett szedni egy maximum 10 fős csapatot, valahol össze kellett gyűlni, reggel a rádióban ismertették a feladatokat, amelyeknek a megoldásával lehetett nevezni. A feladatok között voltak kötelezőek és szabadon választottak. Az egyik kötelező feladat valamilyen környezet átalakítás volt, fényképekkel dokumentálva. Ezzel bajban voltunk. A munkahelyünkön gyűltünk össze egy irodában, kinn a városszélén, autónk nem volt, szombaton busz 2-3 óránként, gyakorlatilag semmi mozgáslehetőségünk nem volt. Semmi ötletünk nem akadt, mit alakíthatnánk át a gyárban, és eszközeink sem voltak.
Valakinek eszébe jutott, a galvánlaboros hölgyek kialakítottak egy virágágyást a műhely fala tövében, adjuk el azt, mint a mi környezet átalakításunkat. A közelben felhalmozott kiselejtezett ládákkal beborítottuk a virágágyást, ügyelve rá, hogy kárt ne okozzunk. Fotó. A ládákat felpakoltuk egy targonca utánfutóra. Fotó a szállításról. Ez a kép került valahogy hozzám. Rossz minőségű a kép, nem olvasható, de egy aznapi újság is látható, igazolva, mikor kész6ült. Fotó a virágágyásról. Feladat megoldva.
És akkor jött egy telefon a KISZ bizottságról, a helyi újságtól kijönnének hozzánk. Bukta. Azokon a virágokon látni nem frissen vannak ültetve. Újabb ötlet. Minden palánta tövéhez odaöntöttünk egy pohár vizet, így már egészen úgy nézett ki, mintha akkor palántáztuk volna. Olyan aprósággal már igazán nem foglalkoztunk, hogy szemerkélő esőben minek öntözni.
A képen látható négy fiatalemberből egyedül kerültem be a megyei válogatottba, (a tíz fős csapatból hárman) amely csapat végül megnyerte a vetélkedőt és utazott a moszkvai VIT-re.
