Elérkezett az évad utolsó koncertje.
Előbb még egy újabb zavaró tényezőről szólnék, ami erősen zavarja az önfeledt koncertélményt. A fotósok, akik ezen az estén feltűnően sokan voltak. Önmagában már az is zavaró, hogy fel alá járkálnak a nézőtéren, de ha úgy állnak le fotózni, hogy közben a félszínpadot takarják előlem, az már több mint bosszantó.
A plakátokon úgy szerepelt: Tóth Vera show Zolberttel, de igazából Zolbert koncert volt Tóth Verával.
Bevallom, előítéleteim voltak Tóth Verával kapcsolatban, talán mert a celeb egy kicsit elrejtette az énekest. Igazán kivételes hangja van, nagyon muzikális, és érzi a jazzt. Talán nem ártana, ha egy kicsit leszakadna Cserháti Zsuzsáról, elkerülendő az állandó összehasonlítást.
Zolbert. Egy új műfajjal ismertette meg a közönséget, a smooth jazzel. Tudom, nem annyira új, de nem emlékszem, hogy a jazzszerda eddigi fellépői közül valaki kifejezetten smooth jazzt játszott volna. A jazz egy könnyedebb, populárisabb vonulatához tartozik. Zolbert egy kiváló szaxofonos, a szaxofonok minden típusán játszik. A zenekarból említést érdemel még a gitáros: Riskó Tibor. A többieknek most inkább csak a kísérő szerep jutott.
További magyarázatok helyett hallgassunk inkább zenét.
Zolbert első sikere a Frappé:
Egy Grover Washington mű:
Egy dal Tóth Verától, ami ezen a koncerten is elhangzott:
És egy Cserháti Zsuzsa dal feldolgozása:
