Éveim - 1996
2016. december 12. írta: obsidian1

Éveim - 1996

1996

45 éves voltam.

Konvertibilis lett a forint.

Villámlátogatást tett Taszáron Bill Clinton.

Kirobbant a brit marhavészbotrány.

 Jeruzsálemben öngyilkos merényletet hajtanak végre egy autóbuszon: 26 halott (23 zsidó, 2 amerikai, 1 palesztin), több mint 80 sebesült.

 Magyarország csatlakozott a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez, az OECD-hez

Olimpia Atlantában. Hét aranyérmet szereztünk.

Ópusztaszeren felavatták a Nemzeti Történeti Emlékparkot és a restaurált Feszty-körképet.

Temesváron Horn Gyula magyar és Nicolae Văcăroiu román kormányfő aláírta a két ország alapszerződését.

Bill Clinton fölényes győzelme Bob Dole felett az amerikai elnökválasztáson.

Nyilvánosságra kerül a Tocsik-ügy.

Ebben az évben hunytak el:

Marcello Mastroianni, Szilvási Lajos, Marcel Carné, Patkós Irma, Erdős Pál, Fehér Klára, Domahidy László, Ella Fitzgerald, Benedek István, Keresztury Dezső, Francois Mitterand, Gene Kelly, Andreas Papaandreu, Straub F. Bruno

Nobel-díjasok:

Irodalmi: Wisława Szymborska

Béke: Carlos Filipe Ximenes Belo, José Ramos-Horta

Mintha ma történt volna, bár a Nobel-díjasok eléggé ismeretlenek számomra. És hát saját életemből sem sok említésre méltó eseményre emlékszem vissza. A szokásos napi robot mellett nem sok minden történt.

Amennyire visszaemlékszem ekkorra már teljes erőbedobással AutoCAD-del terveztem, egy kicsit talán a megszállottja is lettem.

A Zalavíz – a feleségem munkahelye – letelepített egy lakókocsit az orfűi kempingbe, ezt kihasználva odamentünk nyaralni. Előtte ilyen hosszú útra még nem mentünk a kispolszkival. Egész jól sikerült nyaralás volt. Néhány napot Évi barátja is ott volt velünk. Igen, ebben az időszakban inkább az ő életében történtek fontos események.

A kempinget néha meglátogatták az IFOR katonák is. Nem tudom, mit kerestek ott.

Nagyjából ennyi.

Egy születésnapi kép. Nem tudom, enyém vagy Picié. (Egy évben születtünk.)

 szulinap2.jpg

Rendszeres látogatónk a kempingben:

madar.jpg

Egy dal az ez évben elhunyt Ella Fitzgerald emlékére:

 

Egy nagy sláger:

 

Egy kis Progidy:

 

És Cserháti Zsuzsa:

 

A bejegyzés trackback címe:

https://zsolt51.blog.hu/api/trackback/id/tr1612043479

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

pietnik 2016.12.13. 08:39:23

Ez az időszak volt az,amelyik a volt szocialista országok szánkóját csendesen a meredek lejtő szélére csúsztatta.Majdnem észrevehetetlen volt,már elmúlt a szocializmus felbomlásának időszaka,még tartott az elherdált vagyonért kapott pénz,még helyezkedtek a munkanélkülivé vált tömegek,előrehozott nyugdíjba,még meglévő munkahelyekre,még tartott a rendszerváltás eufóriája,még szajkózták az Európához való felzárkózás igényét,pedig már akkor leszakadóban voltunk.
Csak nem vettük észre.De már a rosszkedvünk nyara,ősze,tele volt ez az idő!
Sokáig tartott, és a sötét jövő ,a teljes lecsúszás csak alig-alig jelentkezett.
Ekkor kezdtek "elmúlni" a szocializmus embert kímélő -becsülő vívmányai,a kapitalizmus még csak bevigyorgott az ablakon,ami csak napjainkban változott szörnyű vicsorgássá!De már ott volt sötét ígérete.
Egészen a fidesz 98-as győzelmáig lassú volt ez a folyamat,aztán alaphangon már bekonferálta magát,majd a 2002-es fidesz vereség után csusszant a szánkó a lejtőre,ahol egyre gyorsulva robogott lefelé!
Csak mi nem kaptunk észbe,minden kormányváltásnál jobb időket vártunk,de mindig rosszabb lett.

obsidian1 2016.12.13. 09:31:46

@pietnik: ez így erősen leegyszerűsített
pl. a volt szocialista országok sem járták ugyanazt az utat

CsipkeRózsa 2016.12.13. 12:08:32

Nagyon jó zenéket adsz nekünk. Éppen tegnap töltöttem le a youtube-ról Gershwin számokat. A Summertime-ot több előadói változatban letöltöttem, többek között az alábbi előadást is:

www.youtube.com/watch?v=lnXLVTi_m_M

Xilit 2016.12.13. 12:22:12

Bennem semmiféle eufória nem tombolt, szomorú voltam. A rendszerváltást nem a kapitalizmus győzelmének tekintettem, hanem a szocialista országok kulturális alulfejlettségéből adódó választásnak.
'96. vízválasztó volt a számomra, nehéz évek következtek.

Ahogy írod, obsidian, mintha ma történt volna......annyira élő minden történés, minden személy, aki már nincs közöttünk.

obsidian1 2016.12.13. 13:39:22

@CsipkeRózsa: igen, ez a páros felülmúlhatatlan :)

obsidian1 2016.12.13. 13:42:47

@Xilit: szerintem, ha volt is némi eufória az emberekben az a taxisblokád idején már teljesen elmúlt
nekem vízválasztó nem volt, de talán egy kicsit könnyebb évek jöttek

pietnik 2016.12.13. 15:05:26

Ezt a bukó vonalat nagyjából minden volt szocialista ország megjárta,különböző módon ugyan,de meg.
Eufória pedig volt,de nem nekünk,hanem a rendszerváltók körében.Nekem személyesen nagy csalódás volt,mert nekem ,ismerve már a 70 években az ország "jövőjét",én valóban vártam a rendszerváltást!No,nem azért,mert annyira vágytam volna a kapitalizmust,hanem azért,mert a szocializmus utolsó 10 évében a rendszerváltásra készülő baloldali(haha!!)-nak mondott,komcsinak mondott,áruló elit ,és a liberális-fasiszta ellenzék annyira bekavart már,hogy nem lehetett egyenes utat kijelölni a szocializmusmútján!
Gondoltam,hogy majd a piac szabályzó ereje,és következetes (nek mondott!) gazdaságpolitikája felülirja azt a gazdasági,és ideológiai káoszt,amit teremtettek már akkor,azaz a rendzserváltás előtt.A rendből,a a nyugati életszinvonalból ,a fejlett gazdaságból nem lett semmi,és ott maradtunk a szarban.Erre az időre már látszott,hogy nem is lesz semmi belőle,de még a vezető elit hurrá-hangulata tartott(ma is tart!!),miközben vastagon árulták az országot,és a becsapott,elcsábított népet!
süti beállítások módosítása