Üzemi anekdot.

  – Minek kell az egerszegieknek sátor? Baszni akarnak?

Zengett a nagy irodaház folyosója a műszaki igazgató üvöltésétől.

Az újonnan induló vidéki gyáregység első termékei között szerepelt egy tájoló is. Mint minden új gyártmánynál, az első darabok átvételére ehhez is lejött Pestről egy főmeós. Egyrészt betanítani a helyi meósokat, másrészt minősítette az üzemet is, hogy alkalmas a termék gyártására. A magával hozott műszerrel három napig kereste az északot, miután nem találta, dolga végezetlenül távozott.

Megszületett az ukáz: a végszabályozást és ellenőrzést vasmentes környezetben kell végezni. Kerestünk egy szimpatikus dombot a város mellett. Szépkilátás, jó levegő, eső beállónak egy faház, és ami a legfontosabb a közelében semmi olyan létesítmény, ami megzavarná a mágneses erővonalakat. Pesti kollégák giroteodolittal bemérték néhány jellegzetes tereptárgy iránykoordinátáját, a dombtetőn is kitűztek egy pontot, rossz látási viszonyok esetére. Rendszeresen kaptuk az azimut (a mágneses pólus és a tényleges északi irány közti eltérés) értékeket.

Úgy tűnt megoldódott a probléma. Nyáron és kora ősszel nem is volt különösebb gond, legfeljebb a szállítás. A környezet is sokkal kellemesebb volt, mint egy meleg, levegőtlen műhelyben. Volt, amikor az egész domboldal virított a ciklámenektől. Csak azt vettük zokon, ha ott feledtek bennünket.

Közben készültünk a rossz időre is. A pestieknek a Hármashatárhegyen volt egy minden vastól és áramtól mentes faházuk, ahol a tájolókat szabályozták. Ez nálunk túlzás lett volna, de ígértek egy megfelelő sátrat, amiből ki is lehet látni, és véd az időjárás viszontagságai ellen.

A rossz idő megjött, a sátor sehol. Az még csak hagyján, hogy összefagytunk, de elgémberedett kézzel nem igazán lehet műszert szabályozni. De a terv teljesítés érdekében mindent.

Közben, ha lassan is, de a sátor ügyében is történtek lépések. Már csak a megrendelést kellett volna jóváhagyni a műszaki igazgatónak, mivel az árajánlatban szereplő összeg már beruházásnak számított, az ő hatáskörébe tartozott. A legenda szerint ekkor harsogott a fenti mondatától a folyosó.

Hát baszni sátor nélkül is tudunk, de a tájolókat ezután a műhely közepén szabályozták. Csodálatos módon ezután megszűntek az addigi rendszeres reklamációk is.