Ködös képek 11
2009. május 11. írta: obsidian1

Ködös képek 11

Még mindig gyerekkor.

Előzmény

A nyár nagy részét, ha éppen nem volt mezei munka, a tsz majorban töltöttem. Anyu ott volt csirkegondozó, vele együtt mentünk a húgommal munkába. Néha helyettesítettük őt, vagy segítettünk is neki, de az idő nagy részét azért szabadon tölthettük. Egész izgalmas hely volt. Természetesen nem voltam egyedül, egy csapatnyi gyerek gyűlt össze mindennap. Legszívesebben a kovácsműhelyben időztünk, főleg, amikor lovakat patkoltak, de egyébként is szerettünk ott lenni. Nézni hogyan formálódik az izzó vas, hallgatni a kalapácsok ütemét, és a nagy harmonikaszerű fújtatóval szíthattuk is tüzet.  Érdekes volt az asztalos- és a bognárműhely is. Közvetlen a kovácsműhely szomszédságában voltak, mégis egy teljesen más világ volt. Egy-egy szalagfűrésztől eltekintve semmilyen gép nem volt, mindent kézzel csináltak, nyugodtan és megfontoltan. A mestereknek volt idejük és türelmük eldiskurálgatni a gyerekekkel is.

Aratás idején egy nyitott színben gyűjtötték a mezőről behordott gabonát. Jobban lehetett benne ugrálni, mint a mostani gumivárakban, és még fizetni sem kellett érte. Igazi élmény volt, ha egy traktoros megengedte, hogy pótkocsin ülve kimenjünk vele kombájnokhoz. Hogy aztán velünk szóratta le a behozott gabonát? Legfeljebb apám morgott érte.

A tsz irodában volt az első tévé a faluban. Csak esténként lehetett nézni, akkor pedig már egyedül nem engedtek el otthonról, csak ritkán volt családi program a tévénézés. A tanácson már a vasárnap délelőtti műsorokat is lehetett nézni, de ott már fizetni is kellett érte, alkalmanként egy egész forintot. Azért ettől kezdve a vasárnap délelőtti elfoglaltságom a tévénézés lett. A délután a mozié volt. Néztem mindent, amit vetítettek. Egy vetítőgéppel, recsegő hangszóróval, minden tekercs után tíz perc szünetet tartva. Ilyenkor lehetett a bábos Balogtól cukorkát vásárolni, tízszemenként celofánba csomagolva.

Már felső tagozatos voltam, amikor átadták a pártszékházat, aminek a nagyterme hamarosan ifjúsági klubszerűvé vált. Az évi egy-két nagygyűlést leszámítva másra úgysem használták. Itt is volt tévé, amit bármikor lehetett nézni, és még fizetni sem kellett érte. Vasárnap délutánonként szólt a lemezjátszó. A felnőttek a kocsmába mentek, ha társaságra vágytak, a fiatalok pedig itt találkoztak. Itt működött a községi könyvtár, hetente egyszer volt nyitva néhány órára. Körülbelül harmadikos koromtól minden héten elolvastam egy könyvet. Válogatás nélkül, ami jött, Jókaitól Costeau kapitányon át az ejtőernyős sportig (tényleg, elméletben tökéletesen megtanultam az ejtőernyő szakszerű hajtogatását) nem kihagyva a csíkos é s pöttyös könyveket sem.

folytatás

A bejegyzés trackback címe:

https://zsolt51.blog.hu/api/trackback/id/tr128229952

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

12589 2009.05.11. 12:27:26

Én is mindenevő voltam, ha könyvről volt szó. Mindent elolvastam ami a kezem ügyébe került. És került, mert jó kis könyvtárunk volt (van), csak mostanában kevesebb könyvet olvasok , az is főleg szakirodalom.:( A delfin könyvekre emlékszel?

11229 2009.05.11. 12:48:45

mostanában már jó, ha havonta egy emlékszem a delfin könyvekre, de nem sokat olvastam közülük, a faluban nem voltak a könyvtárban, később pedig válogatós lettem és kimaradtak a szórásból

15138 2009.05.11. 13:16:55

Arról beszéltek, amiken egy fekete delfin volt? Volt annak valami neve...nem jut eszembe. Jaj, nem, megnéztem, az az Albatrosz. Akkor mellik a delfin?

11229 2009.05.11. 13:26:38

a delfines delfin könyvek elsősorban ifjúsági könyvek scifik kalandregények az albatrosz könyveken egy fekete albatrosz volt, általában krímik, de a Rejtő regények is abban jelentek meg

12318 2009.05.11. 14:21:12

Na meg a csíkos zsebkönyvek, olcsó könyvtár... hiába, ez az ifjúságunk (édes madara) volt.

13709 2009.05.11. 14:26:38

Obsidian, a kovácsműhelyt azt én is szerettem.. Mondjuk meg is kellett szeretnem, hiszen közvetlenül a házunk tőszomszédságában volt a falu kovácsa, a ház alatt-előtt pedig a kovácsműhely...A kalapálás, a lovak patáinak sistergése, a szaru égett szaga, ez mind-mind előjött most... Nálam a mozi a vasárnapi matiné volt gyerekkoromban... Ketten jártunk barátnőmmel, rendszeresen.... ÓÓ régi, szép idők.....:))))

15138 2009.05.11. 14:26:59

Ne már, nekem egy sem legyen...lázasan túrögatok. Nincs. Csíkos, pettyes, oké. Képes Történelem, Búvár könyvek, ilyesmi. Fiúk-lányok évkönyve...:)) Tök jó.

11229 2009.05.11. 14:39:05

trixi voltak olyan igazi zsebben hordható zsebkönyvek, néhány még van belőle:)

11229 2009.05.11. 14:41:58

Valéria a negyven kilómmal (nyolcadikban) még kovács is akartam lenni:D

11229 2009.05.11. 14:42:36

nefelejcs a lakást azért nem kellene felforgatni:)

11812 2009.05.11. 15:24:03

én most forgtaam fel egy alkést és találtam 4 forintos könyveket, meg a filléres sorozatot, többek között Öveges prof. fizikai kísérleteit! Állati jó.

11229 2009.05.11. 15:31:51

mire jó egy költözés:D ugye nem dobod ki őket?

13003 2009.05.11. 15:32:13

Obsidián, egy olyan szép világról írsz, amely a maiak előtt elmerült, mint Atlantisz. A gépelés a szérün, amikor a gyerekek is ugrabugráltak, a törekportól izzadtsággal mocskoltan, vizet hordva. Én még láttam olyan legényt, aki a legszebb rendet vágta, aki a tanyáján az anyjával élt, az apa a Donkanyar buckáin aludta álmát és amokor a legény anyjával a szekéren a két lóval, zabbaletetettekkel a piacra ment, a lányok olajatpisiltek az árokparton utána. Nem a szépségéért. A MUNKÁJÁÉRT! Ez egy pici válasz a kérdésedre, Sztalin a követendő? Nem. A Munka.

11639 2009.05.11. 17:05:14

Találtam a padláson Vámbéry ármint (8évesen), az öreg lerajzolta benne a kutyafejű tatárokat, képzelheted! MIcsoda álmaim voltak nekem azután! (apropó: ernyő. aki úgy megtanulja hajtogatni, lassan ki is ugorhat, nem? Megy ám. Én így "tanultam" meg úszni, csak aztán a Tiszának is volt hozzá egy-két szava...)

15138 2009.05.11. 17:12:03

Még jó, hogy itt vagy, Nagyhenceg. :) A Tisza veszélyes, kiszámíthatatlan. Obsidián, én is negyven kiló voltam nyolcadikban!! de rég volt a nyolcadik...:))

13118 2009.05.11. 17:57:36

hm. kovács, bognár... űzik még ezeket a mesterségeket? mai fiatalnak a kádárról is esetleg a jános jut eszébe..

13066 2009.05.11. 20:27:42

mindig mondom, hogy hasznos dolog az olvasás, mennyi mindent meg lehetett tanulni, no meg az Övegesnek elég jó kis kísérletei voltak leírva a legnagyobb örömünkre, a szüleink már nem örültek annyira :)))

11229 2009.05.12. 08:23:13

emilke igen, ebben a posztban a szép dolgogról írtam, de ha esetleg elolvastad az előző részeket, láthattad egyáltalán nem volt ez olyan idilli világ

11229 2009.05.12. 08:32:17

nagyhenceg és mennyire beletudtam élni akkor magam egy regénybe csak nem jelentett a Tisza akadályt?

11229 2009.05.12. 08:33:04

nefelejcs nagyon rég években is kilóban is:)

11229 2009.05.12. 08:35:48

hmmm ezeknek a mesterségeknek ma már csak anevek őrzik az emlékét, egyrészéről már nem is todjuk mit jelen

11229 2009.05.12. 08:37:21

doremi éni s kísérletezgettem, nem roobantottam fel semmit, csak az áram rázott meg néha
süti beállítások módosítása