itt van az ősz itt van ujjé

itt van az ősz itt van ujjé

s szép mint mindig énekem

istentudja hogy mi okból

jövök haza a kioszkból

s húzgálom a zörgő avarban

mint kiskocsit az életem

*

még látszik a fölhő hogy futkoz a tájon

még barna babáját bontja a lomb

még megmeg iramlik hogy megse megálljon

fogadban a plomb

*

úgy nyílnak a völgyben a kerti rezignák

rigid muskátli trampli szegfü gaz

mind lejön értem a síri homály Mond

kell hulla világ? eliramlik az

*

szirupüllőcskén szirupkalapács

a tenger neve lindauer mari*

az ínyevérző égből durrezüst

a tengert dróton át is hallani

fülolajban hullámai

későre jársz már mint egy távirat

végelborít a hajad árja

az ember kicsit mindig mariner

a sárló holdra sárló koranyárra

gondol és nem felejti el

hajad húrját a drótos fésüben

*
* Túristák vizibicigliznek és tájképfestők. Apuska fölment a műhelyből ebédessen, Milka, az új lány aznap este beleszeretett egy szép szlovén hajószakácsba, aki majd az Új-Hebridákon leforrázza magát felesborsólevessel. Milyen semmi ez a második háborúhoz képest! Lefkovics Milán egész hasán ott kéklik a Milka örökre.

(Parti Nagy Lajos)