A kertbarátok elhatározták, kirándulnak egyet, csak úgy.
A kertbarátok elhatározták, kirándulnak egyet, csak úgy.
Mivel a busznak mindenképpen felénk kellett jönnie, hacsak nem akart kerülővel menni, megbeszéltük, hogy nem megyünk be a városközpontba, hanem felvesz bennünket a városszélén. Mi időben ott voltunk, de a busz csak nem jött, már kezdtünk aggódni, itt felejtettek bennünket, de kiderült, csak valaki késése miatt kellett várakozni. Első állomásunk Badacsonyörs. A busz kitette a társaságot az út mentén. Elindultunk egy elég meredek úton felfelé.
Oda tartunk.
A bejáratnál egy szép Atlasz cédrus áll.
Büszkevoltam magamra, hogy kapásból felismertem. Mindjárt le is pihentünk az árnyékában egyet hűsölni és falatozni.
Közben megérkezett az arborétum tulajdonosa, aki vállalta, hogy körbe vezet bennünket, és felhívja a figyelmünket az érdekességekre.
(A hölgyről van szó.)
Ízelítőül néhány kép.
Felmentünk egy érdekes formájú kilátóhoz is.
Gyönyörű kilátás.
Vissza busszal Badacsonyba. Közben eljött az ebéd ideje. Ebéd után még maradt annyi szabad idő sétára.
Közben fényképeztem is.
Egy kacsa előzékenyen modellt állt.
Nagyobb gyalogtúrára már nem vállalkozott a társaság, így dottóval jártuk körbe Badacsonyt.
Útközben készítettem néhány képet.
A dottó vezetője tartott egy kis ismertetőt Badacsonyról.
A társaság többsége úgy döntött, menjünk át Tapolcára.
Séta és pihenés a malomtó partján.
És a vízelvezető csatorna mentén.
Végén még egy kis szieszta és fagyizás.
Aztán indulás haza. Tapolcáról már nem felénk jött a busz. Úgy döntöttünk nem várjuk meg a helyijáratot, gyalog indultunk haza, és nagyjából egy időben érkeztünk a busszal.
