Csabát teljesen váratlanul érte, hogy itt ma még eljegyzés is lesz. Elfelejtettek szólni neki. Amúgy húsvét alkalmából volt otthon kis falujában. Ebéd után vált gyanússá a dolog, amikor lázasan elkezdtek takarítani, kinyitották, és középre húzták a konyhaasztalt. Éva, a húga is izgatottan készülődött, nem mintha akkor még igazán komolyan vette volna az ilyesmit, de mégiscsak az ő eljegyzése volt. Hamarosan megérkeztek a vendégek. Az ilyenkor szokásos ceremónia szerint megkérték Éva kezét. Csaba nem nagyon foglalkozott vele, bohóckodásnak érezte az egészet, legszívesebben elment volna hazulról, de nem akart botrányt. Éva és Gyuri, a vőlegénye, sem érezték magukénak, de belementek a játékba, egész jól játszották a szerepüket. Kiderült, hogy nagyon szűkösen férnek csak el az asztal körül, Csaba kapott az alkalmon és felajánlotta, hogy ő majd pincérkedik, így mégsem kellett állandóan jelen lennie.

Csaba először észre sem vette Ilonát, Gyuri unokatestvérét. Nagyjából egyidős volt vele, és látszott rajta, ő sem élvezi a társaságot.

Csaba szeme egyre gyakrabban akadt meg Ilonán, és úgy vette észre, a lány viszonozza is pillantását.  Ahogy fokozódott a hangulat nagy nevetések közben mesélték Csaba és Judit történetét.

- Csak estek-keltek, nyakig sárosak voltak. Bruhaha…

- Csaba csak azt hajtogatta, ű akkor is a Jutkát szereti. Hihihi…

Csaba nagyon kényelmetlenül érezte magát, szerencsére senki nem vette észre, hogy majdnem elsírta magát. Talán Ilonának tűnt csak fel a fiú szomorúsága, mindenesetre nem nevetett a többiekkel, és észrevehetően figyelte Csabát.

Ilona egyre gyakrabban pillantott az órájára, és anyja füléhez hajolva súgott neki valamit. Ő mondta aztán Csabának:

- Ilona szeretne megnézni egy filmet. Bekapcsolnád neki a tévét?

Csaba természetesen örömmel tett eleget kérésnek. Az a bizonyos film a Szerelmesfilm volt. Csaba már többször is látta akkor, de szívesen nézte meg újra. Egymás mellett ültek a rekamién. Villanyt nem gyújtottak, nem is volt szokás. Pazulás. A konyhából szűrődött be némi fény a zajjal együtt az üvegezett ajtón. Csaba végig a lányt nézte. Figyelte gesztusait, reakcióját a filmben történtekre. Csak néha váltottak néhány közömbös szót. A film végére úgy érezte, mintha már régóta ismerné Ilonát, és fülig szerelmes volt bele.

Közben a többiek már indulni készültek. Elbúcsúzni sem tudtak egymástól.

Csaba később a húgától próbált információkat szerezni a lányról, de csak annyit tudott róla, hogy Pesten tanul, és valahol Óbudán lakik. Csabának ennyi is elég volt, hogy megtalálja őt.