Ismét egy régi írás. Helyére kerül egy puzzle darab.
Ismét egy régi írás. Helyére kerül egy puzzle darab.
Csabát teljesen váratlanul érte, hogy itt ma még eljegyzés is lesz. Elfelejtettek szólni neki. Amúgy húsvét alkalmából volt otthon kis falujában. Ebéd után vált gyanússá a dolog, amikor lázasan elkezdtek takarítani, kinyitották, és középre húzták a konyhaasztalt. Éva, a húga is izgatottan készülődött, nem mintha akkor még igazán komolyan vette volna az ilyesmit, de mégiscsak az ő eljegyzése volt. Hamarosan megérkeztek a vendégek. Az ilyenkor szokásos ceremónia szerint megkérték Éva kezét. Csaba nem nagyon foglalkozott vele, bohóckodásnak érezte az egészet, legszívesebben elment volna hazulról, de nem akart botrányt. Éva és Gyuri, a vőlegénye, sem érezték magukénak, de belementek a játékba, egész jól játszották a szerepüket. Kiderült, hogy nagyon szűkösen férnek csak el az asztal körül, Csaba kapott az alkalmon és felajánlotta, hogy ő majd pincérkedik, így mégsem kellett állandóan jelen lennie.
Csaba először észre sem vette Ilonát, Gyuri unokatestvérét. Nagyjából egyidős volt vele, és látszott rajta, ő sem élvezi a társaságot.
Csaba szeme egyre gyakrabban akadt meg Ilonán, és úgy vette észre, a lány viszonozza is pillantását. Ahogy fokozódott a hangulat nagy nevetések közben mesélték Csaba és Judit történetét.
- Csak estek-keltek, nyakig sárosak voltak. Bruhaha
- Csaba csak azt hajtogatta, ű akkor is a Jutkát szereti. Hihihi
Csaba nagyon kényelmetlenül érezte magát, szerencsére senki nem vette észre, hogy majdnem elsírta magát. Talán Ilonának tűnt csak fel a fiú szomorúsága, mindenesetre nem nevetett a többiekkel, és észrevehetően figyelte Csabát.
Ilona egyre gyakrabban pillantott az órájára, és anyja füléhez hajolva súgott neki valamit. Ő mondta aztán Csabának:
- Ilona szeretne megnézni egy filmet. Bekapcsolnád neki a tévét?
Csaba természetesen örömmel tett eleget kérésnek. Az a bizonyos film a Szerelmesfilm volt. Csaba már többször is látta akkor, de szívesen nézte meg újra. Egymás mellett ültek a rekamién. Villanyt nem gyújtottak, nem is volt szokás. Pazulás. A konyhából szűrődött be némi fény a zajjal együtt az üvegezett ajtón. Csaba végig a lányt nézte. Figyelte gesztusait, reakcióját a filmben történtekre. Csak néha váltottak néhány közömbös szót. A film végére úgy érezte, mintha már régóta ismerné Ilonát, és fülig szerelmes volt bele.
Közben a többiek már indulni készültek. Elbúcsúzni sem tudtak egymástól.
Csaba később a húgától próbált információkat szerezni a lányról, de csak annyit tudott róla, hogy Pesten tanul, és valahol Óbudán lakik. Csabának ennyi is elég volt, hogy megtalálja őt.
