dada
2010. szeptember 13. írta: obsidian1

dada

dada

Tristan Tzara

 

A dada folyóirat

 

öt néger nő egy autóban

fölrobbant követve ujjaim öt irányát

amikor kezem a mellemre teszem hogy olykor az istenhez imádkozzam

fejem körül öreg holdmadarak nedves fénye világít

a szentek friss dicsfénye agyi szökésekből kiemelten

trálálálálálálálálálálálálálá

amit most a lövedékekben szétrobbanni látunk

 

van valahol egy fiatalember aki a tüdejét falja

olyan fényeset fingik hogy a ház éjféllé válik

mint madárvisszatérés amiről a versekben énekelnek

és az ágyukból kitörő halál megszakítja a keselyűk társalgását

az óriás vitorlás kinyitotta könyvét mintegy angyal mégis

a lapokat rögzítették tavasz egy szép oldal a tipográfiában

zumbai zumbai zumbai dié

megérintettem mindent a jót és a rosszat óh a tábornok öröme

ezért helyezek minden szívre drapériát és minden drapérián ott van a mi urunk és minden úron ott az én szívem

szívem borravalót adtam hihi

 

(Parancs János fordítása)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://zsolt51.blog.hu/api/trackback/id/tr1008230254

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

52511 2010.09.13. 12:43:47

Dada-dada! ... , sejtem, de nem szeretem! Nem vezet sehova .... , akkor meg mi értelme?! :))) !

11229 2010.09.13. 13:06:40

nem vezet sehova és mennyivel rosszabb ez, mint afogalmunk sincs hova vezet? vagy mint a tudjuk, hogy katasztrófához vezet mégis megyünk?
süti beállítások módosítása