"Nincs igazabb a mesénél"

A hold, otromba, éji lepke,
derengő ablakomra száll,
s itt bent a szanzavéra árnya
szalmavirágot kaszál.
Ez a mese. Ti tá ti tá ti:
ablakomhoz vizelni jár
a környékbeli ifjúság,
a feleségemet megizélni
szép idegen és jóbarát.
Ez a mese? Mégis csak ennyi
telik tőlem, hogy jár a szám,
bár éhségemben fogam hullik,
s azt ölelem, akit muszáj?
Ez a mese! De hagyjuk enni
a kukacokat! Későre jár,
s még jóéjt kívánó csókra vágyik,
rím és poén jó: pár pohár.