Szénaboglya

Csoóri Sándor
2012. június 29. írta: obsidian1

Csoóri Sándor

Vajon érvénytelenítik-e e gyönyörű verset a következő szörnyű mondatok?

ANYÁM FEKETE RÓZSA

Anyámnak fáj a feje,
nem iszik feketét —
Anyámnak fáj a feje,
nem szed be porokat:
szótlanabb sápadtsággal
feji meg tehenét,
szótlanabb sápadtsággal
söpröget, mosogat.

Anyámra durván szólnak
jöttment idegenek?
Anyám az ijedtségtől
dadog és bereked.
Sötét kendőjét vonván,
magányát húzná össze:
ne bántsa többé senki,
félelmét ne tetőzze.

Anyám utakon lépdel
s nem jut el sehova.
Szegénység csillagától
sebes a homloka;
vállára még az orgonavirág
is úgy szakad,
mintha csak teher volna,
jószagú kárhozat.

Nyár van égen és földön,
zene szól, muzsika,
Anyám csönd-sivatagján
el kell pusztulnia.
Gépek, gyártmányok zengnek
csodáktól szélütötten,
de egy se futna hozzá:
„segítek, azért jöttem”.

Anyámnak fáj a feje —
anyámnak fáj a semmi,
Anyám fekete rózsa
nem tud kiszínesedni.
Egy éjjel földre roskad,
megtört lesz majd, kicsi —
Bejön egy madár érte
s csőrében elviszi.

Vajon érvénytelenítik-e e gyönyörű verset a következő szörnyű mondatok?

A zsidóság például nemcsak a nyelvet, a nyelvben megülepedett fájdalmakat is megtanulta. A Tanácsköztársasággal, a Horthy-korszakkal, de különösen a Vészkorszakkal a szellemi-lelki összeforradás lehetősége megszűnt. Természetesen mindig voltak és lesznek Szerb Antalok, Radnótik, Sárközi Györgyök, Vas Istvánok, Harag Györgyök, Orbán Ottók, Konrád Györgyök, Faludy Györgyök és Zala Tamások, de ahogy manapság egyre határozottabban érződik, fordított asszimilációs törekvések mutatkoznak az országban: a szabadelvű magyar zsidóság kívánja stílusban és gondolatilag „asszimilálni” a magyarságot. Ehhez olyan parlamenti dobbantót ácsolhatott magának, amilyet eddig még nem ácsolhatott soha.


vers obsidian Csoóri

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

https://zsolt51.blog.hu/api/trackback/id/tr228230482

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

178479 2012.06.29. 21:07:27

Én azt hiszem, ezek a mondatok lehet, hogy nem igazak, de akkor sem ütik meg az antiszemitizmus mértékét. Azonban a versből az is kiderül, hogy Csoóri messzire távolodott nemcsak egykori nézeteitől, de egykori világától is. Beleértve - nem megbántó szándékkal - az Édesanyját is.
Válasz erre 

szégyen 2012.06.29. 22:19:40

Proletárok, Cselédek! Ma van a kuláküldözés emléknapja! Hát sehol egy rohadt poszt, vagy valami? Erre már nem futja tőletek, csak a holo-ra!?
Válasz erre 

11273 2012.06.29. 23:21:03

Mai bejegyzésem az Ellenszék Demokritikus Magazinban Harun al rasid A Király beszél postjához- "A kenyér itt kezdődik" címmel dokumentum filmet forgattam parasztemberekről a nyolcvanas évek elején. Két főszereplőm volt, egy szegényparaszt, aki a földosztáskor három kat. hold földet kapott, a másik egy középparaszt , akit az egész faluban tisztelt mindenki a hozzáértő gazdálkodása, különösen az állattenyésztésben elért sikereiért. A szegényparaszt hamarosan a megszervezett mgtsz elnöke lett, a középparasztot pedig kulákká nyilvánították és kitelepítették a Hortobágyra. Lakásába beköltözött az mgtsz irodája. Jött az első Nagy Imre kormány, a mgtsz nem bomlott fel, de a kulák ismét középparaszt lett, a lakásába még nem költözhetett vissza, arra a forradalomig várnia kellett. 1957-ben elkezdték újra a szövetkezet szervezését, és a faluban azok, akik nem voltak tsz tagok, azt mondták,majd ha a középparaszt belép, ők is belépnek.... Jöttek a szervezők és meghívták egy beszélgetésre a középparasztot. Az iskola egyik kis termében volt a megbeszélés, szinte vörösen izzott a kályha a fűtés intenzitásától, mindenki ingújban ült, csak a középparaszt ült télikabátban. Szakadt róla a víz, de nem volt hova letenni a kabátját. Folyt a meggyőzés, míg végül azt mondta nem bánom, aláírom... Akkor akár mehet is - mondta a "megbeszélést " vezető elvtárs. "Mennék én Németh Károly elvtárs, ha nem lenne kulcsra zárva az ajtó" - Bocsánat - mondta Németh Károly elvtárs, aki a filmkészítés időpontjában talán már köztársasági elnök vagy Bp.PB első titkára volt. A tsz-ben a középparaszt az állattenyésztési ágazat vezetője lett és senki sem bánta ezt meg. Ő sem. Legszívesebben elmesélném az egész filmet, - amit a MTV nem mutatott be, csak 199o- ben a Miskolci dokumentumfilm fesztiválon került a közönség elé és közönségdíjat is kapott, - de csak egy momentumot szeretnék felidézni. - Tudja szerkesztő elvtárs - mondta a középparaszt - amikor a postás hozza a nyugdíjat, itt minden idős embernek az a véleménye, az Isten áldja meg Kádár Jánost ezért a jóért. Én azonban megkérdezném tőle: Mondja Kádár Elvtárs! Miért kellett annyi szenvedéssel eljutni ehhez a jóhoz, miért nem lehetett ezt együtt, kényszer és bántás nélkül elérni? Gondolom ez egy kis adalék ahhoz, amit Historikus bejegyzése tükröz. A rendszerváltoztatás óriási hibája, - ha nem bűne, - hogy nem a jót tette jobbá, hanem megszüntette, és máig isszuk ennek a keserű levét...
Válasz erre 

178479 2012.06.30. 00:17:03

Azért nem lehetett, mert a nyomorultak örültek a hat hold földnek, mert végre bevetették a sajátjukat, és végre tarthattak disznót, meg vethettek krumplit. De felesleget csak minimálist termeltek, és látható volt, hogy húsz év múlva a 6 holdat fel kell osztani a három gyerek között, és ők már megint nyomorognának. Mehetnének cselédnek. De ezzel ők 46-ban nem akartak törődni, még 48-ban sem. Azon kívül a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége a legalacsonyabb. Az az ország, amelyik marad agrár ország, szükségszerűen kerül a legszegényebbek közé. Ezt se akarta meglátni senki. Aztán meg amit még nem akart látni senki, 90-ben, hogy gyarmat leszünk, nem Ausztria.
Válasz erre 

65469 2012.06.30. 08:16:26

Csoóry jó költő, nem látok ellentmondást a verse és a véleménye között. A véleménye nem szörnyű, csak vitatható. 4. ZorróAszterrel egyet kell értenem. A mezőgazdasági nagyüzem előnyösebb, mint az elaprózódó birtok. A rendszerváltáskor viszont az volt a kihívás, hogy a nagyüzemeket egyben privatizálják, amivel úgy jártunk volna, mint az ipari nagyüzemekkel. Lehet, hogy megmarad belőle valami, ami tizedannyi embernek ad munkát, de az esetlegesen nagyobb jövedelemből is csak kevesek részesednek és azok sem a TSZ tagok lettek volna. Az a megoldás, amit az Antall kormány követett, hogy kárpótlásban adjon földet, nem vált be. Sajnos nincs lehetőség újabb kísérletre.
Válasz erre 

xantim 2012.06.30. 14:59:29

Re Didregidoo Lett volna más út is! A szövetkezeteket megtartani és holland, dán típusú szövetkezetté alakítani, amelyben a tagok folytathatták volna a háztáji gazdaságokat és a közös tulajdon tulajdonosaiként gazdálkodhattak volna , fenntartva a foglalkoztatottság szintjét és még jobbá tehették volna a falusi lakosság életszínvonalát.Ezzel szemben az ostoba ügyvéd, dr. Torgyán József visszamagánosítási programját fogadták el, földönfutóvá téve százezreket, meggazdagítva a kárpótlási jegyeket felvásárló haszonlesőket. .Még mindig lehetőség lenne aanyugati típusú szövetkezeti mozgalom kezdeményezése irányában lépni, de ehelyett a családi gazdálkodás holt ötletét szorgalmazzák.miért lenne a 6-10 holdas családi birtok jobb eltartó képességű, mint báérmilyen apró földterület?
Válasz erre 

65469 2012.06.30. 18:29:11

Jó lenne a nyugati típusú szövetkezeti mozgalom irányába lépni, de erre sem a jobboldal, sem a baloldal nem tett lépéseket. A privatizáció lényege az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt az ingatlanspekuláció volt. Termelni a földön csak kevesek akarnak, azok is inkább másokkal dolgoztatnának. De a legtöbben, akik földhöz jutottak, kiadnák bérbe az egészet, vagy már el is adták zsebszerződéssel egy osztrák gazdának. Akik most vennének a földet, azok arra spekulálnak, hogy amikor majd felszabadul a föld az értékesítési tilalom alól, akkor magas áron majd megveszi egy külföldi vevő. Az iparban is azt jelentette a privatizáció, hogy a gyár leáll, aki dolgozni akar a területen, az fizessen bérleti díjat. Tehát a privatizáció nem az akadályokat hárította el a termelés elől, hanem újakat teremtett.
Válasz erre 

60145 2012.06.30. 19:08:19

Csoóri a nyelvművész. Én zsidó magyarokat szoktam említeni. Kit érdekel?
Válasz erre 

fox mulder 2012.06.30. 19:12:28

Sábát sálom elftársak! Egy potenciás jövendő Nobel békedíjas költő elvtársatok - Simon Laca (Lázár?) parlament kulturális bizottságának és a Nemzeti Kulturális Alap elnökének - gyöngyszem morzsáiból. Nobel békedíjas lehet még az aranyszájú húgyozó fal poétátok is, mert irodalmilag ő sem üti meg a mércét. A Dávid csillagos színlelt békedíjba meg minden belefér. Hisz már odaítélte a norvég kabala irodalmilag silány munkáért, háborús bűnösöknek, izraeli terrorista vezér (Menachem Begin, Ingrun cionista terrorbanda parancsnok) bőréből kivedlett honatyának a propaganda babérkoszorút. ------------------ ------------------------ vértócsában fekve találtak meg éppen zenét hallgattam tudatlan barmok öltek meg akik nem tudtak táncolni és büdösek voltak még nálam is büdösebbek (...) büdös vagyok meg kell fürdenem kimosnom a seggemből az elmúlt három nap papírdarabjait (...) bevizeltem akár egy disznó a perzselés előtt (...) ondómban levő életenergiám azonban nem tudtam rendesen szabályozni állandóan ejakulációm volt (...) fejem rothadó bőrdarabra hasonlít hamarosan elpusztulok bűzlök akár egy csillag alakú dögvirág (...) a szabványosítás veszélyeiről írtam tanulmányt amikor találkoztunk átfogott a lábával megbasztam a tanítója lettem az lett belőle amire vágyott (...) stílust és technikát váltottam ősi szőtteseim indiai tudományos kutatásaim emlékét dolgozták fel ráadásul szerda esténként nő voltam és a vasárnapi matinék idejére lombszoknyát húztam (...) nevelési kudarcaim miatt pályát és nemet váltottam újságíró lettem vagy újságírónő (...) marékszámra dobáltam magamba szpídet s évekig inasként dolgoztam egy keleti bazárban (...) a hazai művészettörténet elfelejtkezett rólam miközben én már párizsban báboztam iskolát alapítottam és egy röhögő törpét követtem akivel szétbaszott zsidó kurvák seggéről készítettünk gipszlenyomatokat (...) tanítványaim később a szememre vetették hogy életem e nehéz szakaszában azt mondtam épeszű ember nem lesz sem politikus sem hadvezér (...) a hazai művészettörténet elfelejtkezett rólam miközben én már párizsban báboztam iskolát alapítottam és egy röhögő törpét követtem akivel szétbaszott zsidó kurvák seggéről készítettünk gipszlenyomatokat (...) intoleráns és antiszemita félvér istenekkel találkoztam ültek a hegytetőn szotyiztak egyszer az egyikük engem is leköpött az utcán mert nem hittem a megváltás erejében sem az örök boldogságban sem a szeretet erejében (...) a szexualitás kreatív kifejezési módjait kerestem a gumi- és latexfetisizmus bennem is vágyat ébresztett minden esőkabáttól és műanyag kvarcórától lázba jöttem
Válasz erre 

11273 2012.06.30. 23:50:34

Simon L. sokkal kártékonyabb jelenség, mint nagyon sok más, ami felháborít egyeseket.Olvastam egy szélsőjobbos portálon a felhívást, hogy az egyedülállóan szép nyelvünket meg kell óvni a zsidó és a cigány eredetű jövevényszavaktól. Érdekes módon egyetlen példát sem sorolt fel a fenti "költemény" , vagy a "nyamnyamrecece, apafia, .sárgapitykés zöldhajtókás közlegény" stb. bejegyzéseinek szókincséből. Pedig ott igazán lehetne találni a nyelvünk védelmére okot adó kifejezéseket!
Válasz erre 

11229 2012.07.01. 13:30:29

így jár az,a ki feltesz egy írást és utána két napra eltűnik csak annyit, ezek nagyon is szörnyű mondatok felhívás volt az ország egyik ország egyik vezető értelmiségétől, hogy tessék csak nyugodtan nyíltan zsidózni
Válasz erre 

Egy, az antiszemitizmusára és az antikommunistaságára büszke magyar 2012.07.01. 17:23:03

A zsidózás és a kommunistázás jó. Antiszemitának és antikommunistának lenni szintén jó. Mindenki tudja, hogy ők (a zsidók és a kommunisták) a bajok forrásai, csak kevesen beszélnek eme tényről. Magyarország a Magyaroké! Hajrá Magyarország! Hajrá Magyarok!
Válasz erre 

11229 2012.07.01. 17:55:15

már a mohácsi vészt is a kommunisták okozták:D
Válasz erre 

238500 2012.07.09. 01:27:12

Én meg úgy gondolom, hogy Csoóri lehet hogy jó költő, de biztos hogy egy gerinctelen, jellemtelen alak. Nagy a baj, amikor egy alapvetően tanulatlan és tájékozatlan irodalmár politizálni kezd. Összekoszolja magát. Nekem az ürge erkölcsi defektje akkor vált nyilvánvalóvá, amikor az Antall által sunyiban létrehozott és állami vagyonnal titokban feltőkésített Nemzeti Közművelődési Alapítvány székhelyeként Csoóri lakáscímét jelentették be. Onnatól kezdve Csoóri számomra már nem volt költő, hanem csak egy korrupt politikus, azaz rongyember. Egy költő ilyenbe nem ártotta volna bele magát.
Válasz erre 

238500 2012.07.09. 01:45:21

6. Xantim Igazad van, a téeszek simán követhették volna a dán termelő-feldolgozó-kereskedő élelmiszeripari vertikumok útját. Antall azonban már 1990-ben titkos kormányhatározatban írta elő, hogy a magyar élelmiszeripart csak külfödieknek lehet privatizálni. Antall ugyanis a téeszeket is szét akarta verni, hogy a földeket - a nagy iparvállalatokhoz hasonlóan - nyugati kézre játssza. Antall ugyanis annyira hülye volt a gazdasághoz, hogy csak egy értelmes ötletet tudott kiagyalni: kiárusítani az országot a nyugatnak, és a nyugatra bízni, hogy felvirágoztassák. Az ilyet hívják szép magyar szóval nemzetárulónak. Nem is értem, hogyan nyugodhat magyar földben.
Válasz erre 

238500 2012.07.09. 01:58:11

7. Didgeridoo Neked viszont nincs igazad, mert a baloldal kezdettől fogva a téeszek megőrzése és gazdasági társasággá való átalakulása mellett kardoskodott. A jobboldal azonban szabályos uszítóhadjáratot idított a téeszek ellen, úgy beállítva, mintha nem magántulajdonban (a téesztagok pontosan nyilvántartott és nevesített, kizárólagos tulajdonában) levő vállalkozás, hanem büdös komenista viperafészek volna. A jobboldal szabályosan behülyítette a téesztagokat, akik a saját magáncégüket, egzisztenciájukat hordták szét "kárpótlás" címén, majd sokan öngyilkosok lettek, látván az eredményt. A téeszek szétverésével pedig eltűnt az infrastruktúra a háztáji mögül, ami a háztáji és a vidéki élet villámgyors elsorvadását eredményezte. A baloldal kezdettől fogva a jó megoldást szorgalmazta: meg kellett volna engedni, hogy a gazdasági társaságok is földtulajdont szerezhessenek, mert ez tette volna lehetővé azt, hogy a magyar vállalkozók tőkét fektessenek az élelmiszertermelésbe. De a jobboldal célja a téeszek szétverése és a földek bagóért való felvásárlása volt, és ettől nem tágított. Nincs vérlázítóbb példája az álszentségnek, mint az, hogy pont ez a nemzetrontó jobboldal nevezi magát mindmáig "nemzeti" érzelműnek. A nemzet hiénái voltak, és maradtak mindmáig.
Válasz erre 
süti beállítások módosítása