Nem sok értelmét látom facebookos falvédő bölcsességekkel foglalkozni. Most az egyszer mégis.
Nem sok értelmét látom facebookos falvédő bölcsességekkel foglalkozni. Most az egyszer mégis.
Sokan nagyon eredetinek és nagyon igaznak gondolják. Pedig hát…
Egy közhelygyűjtemény jól hangzó féligazságokkal.
Ahol az ismerőseid fele NEM KÖSZÖN az utcán,
Igazából nem is értem. Az utcán nem virtuális, hanem valódi ismerősökkel találkozom. Persze van köztük olyan is, aki a facebookon is ismerősöm, de ez semmilyen összefüggésben nincs azzal, hogy köszönünk egy másnak, vagy nem. Valaki rám köszön az utcán, persze visszaköszönök, és utána jó ideig gondolkodom, ő vajon ki volt. De megesik fordítva is. Már messziről mosolygok valakire, köszönök, visszaköszön, de látszik rajta, fogalma sincs, ki vagyok. Nemrég voltam osztálytalálkozón, írtam is róla, volt néhány olyan osztálytársam, aki mellett, ha utcán találkoztunk volna, biztos nem ismertem volna meg.
A facebookon minden ismerősömről tudom, honnan ismerem, vagy nem ismerem. Igen vannak olyan ismerőseim is, akikkel személyesen még sohasem találkoztam, de lehet, hogy többet tudok róluk, mint néhány emberről, akivel naponta összefutok az utcán, és köszönünk is egymásnak.
És valóban vannak olyanok, akik gyűjtik az ismerősöket, Semmivel nem rosszabb, mint bármely más gyűjtőszenvedély.
ahol a családi állapotok NAPONTA változnak,
Néha vicces, ha egy régi ismerősömnél megjelenik, megváltozott a családi állapota. Legtöbbször csak annyiról van szó, hogy addig nem adta meg a családi állapotát, vagy a társa csak akkor regisztrált a facebookra.
Biztos van, aki az egy napos kapcsolatát is jelzi a facebookon is. Lehet szörnyülködni, de ezek a kapcsolatok a facebooktól függetlenül is léteznek. És mint Bródy János dalából is tudhatjuk, előfordul, hogy:
„Egy hétig tart egy szerelem…”
ahol a legfontosabb az embereknek, hogy mennyi LIKE-OT kapnak
Honnan tudja? Igen, van, akinek az a legfontosabb, és van, aki egyáltalán nem törődik vele. Ahogy a valóságban is van, aki állandóan kiprovokálja, hogy megdicsérjék. De legyünk őszinték, fontosnak tartjuk vagy sem, mindenkinek jól esik. És jó ha őszinte a dicséret.
ahol egy smiley-val elrejtheted a bánatod,
Igen. És a valóságban hányszor próbáljuk egy mosoly mögé rejteni a bánatunkat, és csak azokkal megosztani, akikre az igazán tartozik? És néha milyen jól esik, ha nincs kinek elmondani, megoszthatjuk legalább facebookon?
ahol a szív már csak egy MEGSZOKOTT jel a mondatok végén
Megszokott? Talán. Néhány ismerősöm talán néha már tényleg megszokásból is használja. Igazából nem sokszor találkoztam olyannal, amikor teljesen indokolatlan lett volna. Bár nem zárom ki, hogy van, aki nyakra-főre használja. Különben is. Én már végiglapoztam jó néhány emlékkönyvet.
ahol a kétszínűség és szarkavarás HATÁRTALAN
Határtalan? Ugyan már! Igen vannak kétszínűek és szarkavarók a facebookon is szép számmal. És aki a facebokon kétszínű és szarkavaró, az a való életben talán nem az? Ugye ezt senki sem gondolja?
és amiért nap mint nap EGYRE TÖBB párkapcsolat megy tönkre…
És itt a végén az üzenet, amiért az egész íródott.
Igen! Mert kétszínűek és szarkavarók vagyunk. De mi köze ennek facebookhoz?