Thomas Mann: Egy szélhámos vallomásai

Thomas Mann: Egy szélhámos vallomásai

„Thomas Mann-nak a mai polgári társadalomról való ironikus-önironikus bírálata itt egészen új, teljességgel eredeti tárgyat választ: csak a szélhámos tud ma, a hanyatló polgárság világában eljutni személyiségének önélvezetéhez.”

Lukács György fenti mondata olvasható a könyv hátsó borítóján. Nem tudom. Talán neki mindenről ez jutott eszébe. Már csak a munkásosztály vezető szerepe hiányzik. Amúgy talán igaza is van, de a könyvet olvasva én mégsem elsősorban a hanyatló polgárságra gondoltam. És még másodsorban sem.

A regény főhőse Felix Krull, nagypolgári családból származik, apja pezsgőgyáros, rossz minőségű, de nagyon előkelőnek tűnő pezsgőket gyárt. Ez is egyfajta szerepjáték. A család szabados, laza erkölcsű életvitelt folytatott, ami kiváltotta a városka lakóinak nem tetszését. Felix korán ráébred előnyős testi adottságaira és szerepjátszó képességére, és ki is használta ezeket.

A család anyagi tönkremenetele, és az apa öngyilkossága után a nagybácsi vette kezébe a család sorsának elrendezését. Felixet egy párizsi szállodatulajdonos barátjának ajánlotta figyelmébe. Előbb azonban meg kellett úszni a katonaságot. Felix a sorozáson végig azt bizonygatta, hogy minden vágy a katonaság, és tökéletesen egészséges, közben teljesen hitelesen eljátszott egy epilepsziás rohamot, pontosan felidézve és elbagatellizálva a kórelőzményeket. Előzőleg alaposan felkészült rá. Természetesen alkalmatlannak nyilvánították.

A szállodában személyiségétől megfosztva, Armand-ként, mint liftes fiú kezdett. Testi adottságait kihasználva, de nem visszaélve vele, kapcsolatot teremtett a vendégekkel, nem válogatva férfiak és nők között, jelentős mellékjövedelemhez jutott. Liftes fiúból előléptették pincérré, ahol egyre feljebb került a hierarchiában. Kezdett kettős életet élni, szabadidejében előkelő úrként jelent meg különböző helyeken. Úgy hozta a véletlen, hogy Venosta márkival mindkét minőségében összeakadt. A márkit a családja éppen egy világkörüli útra akarta küldeni, hogy elszakítsa a család számára vállalhatatlan szerelmétől, egy színésznőtől. A márki ötlete volt a szerepcsere.

Amikor számomra a legizgalmasabbá vált volna az egész, Venosta márki szerepét játszva Felix beleszeret egy lányba, ami egy érdekes, bonyolult és nehezen feloldható helyzet, hirtelen kurtán-furcsán véget ér a regény.

Kár.

Szerintem itt kellett volna kezdeni.